Thursday 9 September 2010

halvány lenyomat

Fehér tetoválás.
Csodálkozok, hogy olyan sok embernek eszébe sem jut, hogy elvonatkoztasson a "hagyományos" fekete tetoválástól. Ez az, gyerünk, tetováljunk magunkra valami menőt, mondjuk sárkányt vagy kínaiul azt, hogy sült pincsi! Ugyan már...

Nem is tudom, mikor ötlött először eszembe a tetoválás. Mármint az, hogy szeretnék. Hogy mit - az kérdés. Hogy hova - az nagyjából megvan. Hogy hogyan - fehéren!
Jogos a kérdés: de miért? Hiszen a fehér festékes tetoválások alig látszanak vagy begyógyult hegeknek tűnnek. (Bár a scarification-on is gondolkodok. Erről majd később.)
Azért, kéremszépen, mert nem szeretném, hogy mindenki bámulja, hogy hú, ez mit ábrázol? Azt se feltétlenül szeretném, hogy mindenki tudjon róla. Azt meg végképp nem, hogy majd a távoli jövőben azért ne kapjak munkát, mert tetovált barom vagyok.

Egy szóval annak a híve vagyok, hogy ha valami véglegesen az életem része lesz, akkor mutathassam meg, amikor én akarom. :) Vagy valami ilyesmi.
Bocsi, hulla vagyok, nehezen fogalmazok - elég trehány poszt lett ez így is.
Így a végére jöjjön egynéhány fotó.

No comments: