Sok-sok gondolkodás, fejfájás és mérlegelés után újra az anglisztika áll továbbtanulási listám élén.
Halvány lilám sincs, mit akarok kezdeni az életemmel, és ez nem vicc. Kezdek hozzászokni, hogy semmiben se legyek biztos. Ez viszont nem túl kellemes.
Barátom-e az, akit annak hiszek? Vagyok-e olyan jó, mint amilyennek hiszem magam? Képes vagyok-e rá?
Akaraterő kipipálva, már csak az "ambíció" címszócska mellett árválkodó kis négyszögbe kéne egy nike emblémát illesztem. A helyzet viszont az, hogy határozotlanságomban eltörtem az erre alkalmas varázslatos ceruzát. Bezony.
Minden esetre van tervem. Pest - ELTE - anglisztika - albérlet - műfordítás - nyomtatóipari tanulmányok - vállalkozás továbbvitele. Közben még fel is kéne nőnöm, hajajaj.
Gyereket szülni is gyerekként fogok, komolyan. (Mármint lelkileg gyerekként...)
No comments:
Post a Comment